Miért nem tanulnak jól a gyermekeink?

Az első részben leírok Önnek problémákat, amelyek általánosak, majd megadom a „megoldó kulcsot” is.

Valamennyi szülő természetes vágya, hogy a gyermekének jó élete legyen. Ezzel egészen biztos, hogy Ön is így van, hiszen érdeklődéssel várja a választ, ezért ált neki olvasni az itt leírtakat. Amit ígérhetek, hogy kap meglepetéseket.

A legnagyobb probléma, hogy legtöbb szülő nem fordít elég figyelmet a gyermekére, mármint a nevelésére. Nem igen segít ezen Facebook barátok szívhez szóló idézetei, ami arra sarkallhatja a szülőt, hogy fejlessze a gyermekével kialakult vagy alakulásban lévő viszonyukat. A sok tanfolyamra buzdító weboldal, az egyre több könyv, mind-mind segíthet, segítséget ígér.
De kinek van erre ideje?
Mi az, ami biztosan jó tanács?
Hol van a hülyeség határa?
A legtöbb szülő, még mindig semmiféle neveléssel kapcsolatos írást nem olvas. Csak annyit tesz, amit a szüleitől tanult.
A szülők sajnos több mint 90%-a a gyermekét így neveli. Azzal a gondolattal megtetézve, hogy az biztos, hogy “úgy nem nevelem a gyerekeimet, mint ahogy engem neveltek”. Ezzel még a magját is kiírtja minden rossznak, gondolja. Ja és jót is.
Az viszont szinte biztos, hogy ha van egy kis ideje a szülőnek, akkor arra tanítja gyermekét, hogy engedelmeskedjen, mert így tudja meg, mi a helyes és mi nem, gondolja.
Hogy miért? “CSAK”. (Pl.: Anya miért ne ugarjak le a székről? a szülői válasz legtöbbször a; “csak”)

Visszatérve egy kis gyermekhez. A gyermekek természetes és ösztönös ellenszegülése a “Ne” (és ellöki magától a számára “rossz ízű” ételt). Vagy első időkben egyszerűen, csak félre fordítja a fejét. Ebből alakul ki a “NE”. /Érdekes, – felmérésem szerint – a nők több mint 92%-a azt hiszi, hogy a gyermeke első szava a “mama”. Pedig az első a “ne” vagy a “nem”. Csak ezt nem veszik észre./
Ebben a korban fejlődik ki benne – a tapasztalatok által – a tudatos, gondolkodó elméje. Ezt még jobban segíti az, amikor már beszél. A szülő ösztönszerűen, továbbra is arra “neveli” őt, hogy fogadjon szót. Azaz idomítja, mint egy aranyos kiskutyát. Kissé lehet, hogy durván hangzik ez Önnek, de ha a gyermeke nem kapja meg a “miért”-ekre a válaszokat, akkor kifejlődik felnőtt korára benne a “lusta ember”
Miért?
Azt tapasztalja a sok tiltás és kritika hatására, hogy jobb, ha nem csinál semmit.
Ezt később még az is alátámasztja, hogy a filmekben látott csodálatos helyekre soha nem juthat el, vagy – meggyőződése, hogy nem lehet luxus villája a tengerparton, vagy kigyúrt férje, vagy szőke vékony gyönyörű felesége.

Mit tanul az iskolában? Ugyan ezt, a tökéletest, az el nem érhető dolgokat. Itt feltétlen szétválasztanám a tanulás és az érzelmekből és tapasztalatokból összerakott tudását a gyermeknek. Megtanulni egy leckét és megtapasztalni annak ellenkezőjét az életben, hát azt nem nevezném tanulásnak. Azon felül, hogy olyan sok felesleges dologgal tömik tele a fejét, amire soha nem lesz szüksége.
Na és természetesen rengeteg és folyamatos kritika, ami éri, /Persze, ha “jó” gyerek, akkor kevesebbet. /, hát azt sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Itt jegyzem meg. Minden kritika a lehető legrosszabb, ami érheti gyermekünket. Olyan mint egy késleltetett méreg, ami biztosan hat, csak nem tudni mikor. Még az “építő jellegű” is – bocsásson meg az őszinteségemért – de baromság.
Hiszen ugyan az jellemző rá, mint a kritikára. Az hogy negatív dolgot feltételez vagy állít a gyerekről, aminek legtöbbször vélelem az alapja. Tehát ez a kéttípusú romboló hatású kritika a gyermekeink legnagyobb ellensége. Szabad fordításban a kritika azt jelenti, hogy valami, amit nem végez jól a gyermek – a kritikát adó szerint -, azt megkritizálják, és jobb esetben megmondják a “helyes” dolgot. Azaz idomítják vagy idomítjuk a gyermekeinket.

A tudásért, vagy nem tudásért jutalmat, azaz jegyet kap a suliba. Ez lehet 1-5-ig sorszámozva. Ez is romboló hatású, mert nagyon sokszor a kapott jegyet igazságtalannak tartja a gyermek és többet árt, mint használ. Hiszen 1-től 3-ig. számjegy a legtöbbször nem kelt jó érzést benne. De ezzel a germán módszerrel a gyermek a tudásával elkészít egy olyan tudás halmazt a fejében, ami tele van lyukakkal. 14 éves koráig elkészíti élete első házát, aminek minden téglája 5 részből áll. Ha 1-est kap, akkor a tégla 1 ötödét építi be a ház falába, ha 5-öst, akkor egy teljes téglát. Képzelje el 8 év után milyen lesz az a ház. Tele lesz kisebb nagyobb lyukakkal.
Mi van a fejecskéjében? Jó esetben mondjuk ha kítünő tanuló. Ledoktorál, professzor, ügyvéd, és nem tudja, hogy hogyan kell elkészíteni egy tojás rántottát.
De ez a ritkább eset és egyre ritkább lesz.
Persze a tanárok “őszinte, tökéletességre törekvő fárasztó, áldozatos munkával” igyekeznek elérni, hogy minél többet, minél gyorsabban tanuljon meg a nebuló, ha tetszik neki, ha nem. Persze az a pimasz, inkább vágyik a TV-re, a netre az okos telefonjára. Hiszen ott azt csinál amit akar. Nem korlátozzák. A legtöbben így elkezdik megutálni az erőszakra, a “jutalmazásra”, a kritikára épülő iskolát. Aztán az iskolát és a tanulást párhuzamba gondolja – az érzelmekből és tapasztalatokból összerakott tudása által – és soha többé nem vesz könyvet a kezébe. Inkább a TV.-be “menekül”. A kaja sem számit, csak legyen kóla és csípsz. A többi nem számit. Na és hagyják békén.
Mit tanul meg ebből valóban?
Megtanulja, hogy TV.-zni, internetezni, videó játékot játszani, kritizálni (Ebből fakadóan csak a rosszra figyelmet fordítani és nem látni a jót és szépet.) az a trendi és az a jó. Szellemileg egyre szabadabbá válik, – hiszen a filmek korlátlan képzeletet adnak – és ez jó.
Tanulni rossz.
Csodálkozik, ha teljes nekifutásból leugrik az ágyról a 4 éves gyermek és hatalmas fájdalmat érez, amikor földre esik. Pedig csak egy híres rajzfilm figurát utánozott, – aki hasonlóan kicsi lány és – aki tud repülni.
Nos, a fentiek elolvasásával, nem tűnik önnek, úgy hogy ez maga a káosz?
El tudja képzelni biztosan, hogy legalább 50x több dologról tudtam volna írni, ha beszélgethetnék önnel és elmesélné az Ön példáit is.

No de lássuk a megoldásokat.

1. A gyermek környezetében ne tartson semmi olyan eszközt vagy dolgot (kiálló fogantyú, könnyen törhető üveg (asztal) stb.) amit nem foghat meg vagy aminek éles sarka van. Amit megfog, az maradjon az övé. Legyen ez a jelszava Önnek. Ami itt van az minden a tiéd.
Miért?
Ha valamit elvesz, a gyerektől azzal megtöri az akaratát, a tapasztalatra vágyását és magába forduló gyermek, majd felnőtt (introvertált) lesz belőle.

2. Vigyázzon a testi épségére és óvja a hangos dolgoktól, szavaktól.
Miért?
Mert a gyermek tapasztalni akar, ezért képes felmászni, leesni, ugrani. Nem tudja felmérni még a következményeket.
A hangos szavaktól veszekedésektől megijed. Ilyenkor a vérnyomása megugrik és halálfélelem is megjelenhet nála. Ez felnőtt korban igen komoly, akár testi tüneteket is képes okozni, pl.-úl süketséget, vakság, mozgás szervi dolgok.

3. Használja a “4 tablettás módszerem”
A napi egy csók (puszika), napi egy ölelés, napi egy “szeretlek” (szó elhangozva), napi egy dicséret: Miért?
Mert az eredménye egy magabiztos gyerek és a felnőtté válás stabil alapja. Fontos megjegyzésem: a gyermek nem érzi, hogy szeretik. Azonban meghitt pillanatokban, ha mondják neki, akkor tudni fogja. A teljes tudást érzések alapján nem lehet megszerezni, csak tapasztalatok útján. A dicsérettel lehet legjobban irányítani a gyermekeinket. (őszinte legyen. Ne túl sűrű és ne túl kevés)

4. Hagyja el, irtsa ki maga körül a kritikát.
Miért?
A kritika leértékeli a gyereket. Azt üzeni a “lelkének”, hogy nem érsz sokat, mert rosszul csinálsz valamit, vagy rossz vagy. A sokat kritizálásból származik a legtöbb felnőttkori probléma. Ma már az orvostudomány biztosan tudja, hogy minden felnőttkori betegség, visszavezethető egy lelki problémára, aminek kialakulásában a legfőbb szerepet a kritika játssza.

5. A gyermekével kötelezően napi legalább 1 órát töltsön együtt. Ezek az együttlétek alkalmával kérje, hogy nézzen rá, nézzen Önre, ha beszélgetnek. Legyen mindig közel (1 méteren belül) a fejéhez. Miért?
Legtöbben a 24 órából még 1-et sem töltenek együtt gyermekeikkel. Hát ezt nem is folytatom, gondolom, megérti.
A szembenézés (Itt nem farkas szemes nézést értem. Elég a „Face to Face”, azaz egymás arca felé fordulva.) magabiztossá és nyitottá teszi őt. (Persze csak akkor, ha nincs, vagy csak nagyon-nagyon kevés kritikát kap.)
A közelségről egy példát írnék.
A felnőttek kiabálni szoktak egymással, pedig a 2-3 méteres távolság ezt nem indokolja. A szerelmesek közel vannak egymáshoz és legtöbbször sugdolóznak.
Miért?
Mert a lélek, az érzés és tapasztalat kommunikál. Ha közel ül, áll a gyermekéhez. Ha leguggol, lehajol az Ö “szintjére” az maga a gyönyör a gyermeknek. Próbálja ki.
Láthatóan igyekszik a kedvességével szórakoztatni önt és meghálálni ezt a „kis” mutatványát. Fontos és komoly dolog ez.

6. Ne gyűjtsön vagyont gyermekének, ne adjon indokolatlanul ajándékot és ne várjon hálát.
Miért?
Ha vagyont gyűjt és vagyonra számít a gyereke, akkor lusta ember lesz, hiszen egy vagyon vár rá, ha Ön elhuny.
Hollandiában bevett szokás, hogy ilyen esetekben jótékonysági célra fordíttatja a szülő a vagyonát. Megjegyzem, hogy a gazdag családokban van a legtöbb örült. Nincs megélhetési gondja. Programjai nem adnak neki sikerélményt. Hiszen a legszebb siker élmény az, amikor valódi értéket teremtünk a környezetünkben. Arról nem is beszélve, hogy a gyermekei várhatják a halálát: Kissé morbid.
Hihetetlen, de ezt az Ön tudatalattija megérzi és bizony igen nagy eséllyel szót fogad és betegséget “ítél” önnek, hogy megfeleljen a gyermekei elvárásainak. Hiszen mindig ezt tette. Ez kissé furcsán hangzik ugye?
Az indokolatlan ajándék a bűnözés alapja. Mindig, ha ad valamit indokolja meg, hogy miért adta. (Legyen igazi indok. A hamis indok hiteltelenné teszi Önt. Nem szabad a gyerekeket „gyereknek” tekinteni. Egyes országokban kis felnőttekként kezelik őket és torony magasan jobb a gyerekneveléseik eredménye.) Kérjen cserében mindig valamit, de elérhető dolgot. Az nem kérés, hogy mától legyél jó. Az kérés, hogy cserébe egy hétig te készítesz nekem teát vagy leviszed a szemetet, vagy valami hasonló, ami teljesíthető és becsülhető. Mindig adni-kapni legyen.
Szoktassa meg a gyermekével, hogy amikor kész a leckével, akkor hozza és mutassa be Önnek. Kísérje figyelemmel a tanulását. Legyen meg minden tanárának a telefonszáma, még egyetemi időkben is. Biztosítsa a tanárokat, hogy nem készül őket felhívni, de Ők bármikor hívhatják Önt.
Kérje el a gyermekének fontos barátai elérését. (Ezt képes megszokni, ha kisgyerek kora óta ezt végzi) A kontrol fontos és nem okoz ellenállást a gyermek részéről. Sőt örül, hogy figyelnek, rá a szülök. Ezt csak egy-egy kritika ronthatja csak el. (Pl. Nahát a barátod…kezdetű)
A gyermek szobájában nem lehet TV. laptop, pc. telefon. zenehordozó, videó játék. Ezeket okos megtervezett és kezdetektől bevezetett neveléssel meglehet oldani.
Miért?
Ha megszokja a gyermek, akkor könnyebben tanul. A közös helységben ellenőrizhető, hogy mit néz. Na és addig is együtt van a család.
Beszélni tudása óta, minden tettünket, ami Őt érinti, magyarázzunk meg. Kapja meg a “Miért?” -ekre a válaszokat. Valójában már pár hónapos korában lehet vele folyamatosan beszélgetni, úgy hogy anyuka a karjában tartja és közben tesz-vesz.
Miért?
Így gyorsan, hibátlanul meg tanul beszélni. és magabiztossá válik. Oka, hogy lát és tapasztal. Nagyon gyorsan tanulnak, szinte hihetetlen.
Itt felsoroltam a legfontosabbakat, persze koránt sem mindenre kiterjedő tanácsokat. Ne feledje. Nincs két egyforma gyerek, de vannak dolgok, amik mindenkinél ugyan úgy működnek. Ezeket leírtam most Önnek.

Használja egészséggel.
Hajdú Tibor J.
2017.09.28.

 

Kérdezzen, itt és most, ha személyes kapcsolatot óhajt: